Szeptemberben különleges pillanatok az Ars Sacra Fesztiválon

Benczúrfalva különleges napra ébredt: az Ars Sacra Fesztivál keretében a Fájdalmas Szűzanya kápolna ólmozott üvegablakai új megvilágításban tárták fel szépségüket a látogatók előtt. A szakrális művészet ünnepén falunk rejtett kincsei új megvilágításba kerültek, és a látogatók egy kivételes művészeti és spirituális élmény részeseivé válhattak.

A keresztút művészete

A Szent Antal Fogadalmi Keresztút ezen a napon még különlegesebb jelentőséget nyert.  A látogatók nem csak végigjárhatták a keresztutat, de megismerhették az Illéssyné Naszádos Ilona által készített stációk tűzzománc képeinek történetét is. Minden egyes állomás egy-egy művészeti alkotás, amely a hagyományos szakrális tartalmat kortárs művészeti kifejezésmóddal ötvözi. A keresztút így nem csupán spirituális élményt nyújtott, hanem a közösségi összetartozás és művészeti kifejezés egyedülálló találkozási pontjává vált.

Fény és üveg harmóniája

A Fájdalmas Szűzanya kápolnában N. Tóth Ágnes művészettörténész avatott szemmel mutatta be Bráda Tibor Pro Cultura Christiana díjjal kitüntetett festőművész lenyűgöző ólmozott üvegablakait. Ezek a különleges alkotások nem egyszerű díszítőelemek – a kápolna szerves részeiként a fény játékával teremtenek egyedülálló atmoszférát. Az üvegablakok történetében különösen megható momentum, hogy az alkotó utolsó műve, amelyet felesége, Deák Ilona festőművész és lánya, Bráda Enikő fejeztek be.

Zene a szent térben

A délután egyik legmeghatóbb pillanata Lakatos György hegedűművész-tanár koncertje volt. A kápolna különleges akusztikája új dimenzióba emelte a zeneműveket – Franz Schubert Ave Maria-ja és Johann Sebastian Bach alkotásai mintha magával a térrel olvadtak volna össze. A hegedű hangja a kápolna falai között olyan egyedi módon szólalt meg, hogy az épület maga is hangszerré vált.

Benczúr szakrális öröksége

A művészeti zarándoklat a Benczúr-kúriában folytatódott, ahol a festőfejedelem szakrális alkotásait tekinthették meg az érdeklődők a hosszabbított nyitvatartás alatt. A kúria, amely egyébként is a művészettörténet fontos helyszíne, ezen az estén új perspektívából mutatkozott meg: Benczúr vallásos témájú festményei különös párbeszédet folytattak a mai kor szakrális művészetével.

A művészet továbbélése

A nap zárásaként a Benczúr Gyula Rajziskolában N. Tóth Ágnes előadása Bráda Tibor művészetéről egy ívet rajzolt a múlt és jelen szakrális művészete között. Az előadás rávilágított arra, hogy Benczúrfalván a művészeti hagyományok nem csak továbbélnek, de folyamatosan megújulnak és gazdagodnak.

Az Ars Sacra Fesztivál benczúrfalvi programja megmutatta, hogy egy kis nógrádi falu milyen jelentős szerepet tölthet be a magyar szakrális művészetben. A keresztút, a kápolna üvegablakai, a zene és a festmények együtt egy olyan különleges élményt nyújtottak, amely sokáig emlékezetes marad a résztvevők számára.

A művészet és hit találkozásának e kivételes napja ismét bizonyította: Benczúrfalva olyan kincseket rejt, amelyek méltán teszik különlegessé ezt a helyet a magyar kultúra térképén.